Nyomtat
PDF

 

Őszi kerti teendők

Megérkezett az ősz! A nyári forróság után itt a hűvösebb, szeles idő, lombhullató növényeinken a levelek színe besárgul, bepirosodik. Ilyenkor rengeteg teendőnk lesz a kertben, egyrészt hogy megújítsuk növényállományunkat, új ágyásokat alakítsunk ki, tápanyaggal lássuk el a talajt, megmetsszük fáinkat, másrészt pedig hogy kertünket felkészítsük a télre...

Gyep: Mindenki szereti, ha a kertjében szép a gyep. Az idei nyár extrém szárazsága, a tartósan nagy meleg jelentősen megviselte a gyepek állapotát. Ha nagyon öntözve volt megfőhetett, ha kevés vizet kapott, akkor megsülhetett. Ezért fontos a kora őszi gyep pótlása, vetése a foltos, hiányos helyeken. A tavasztól őszig, rendszeresen öntözött pázsit rengeteg tápanyagot él fel, főleg azért, mert pár év alatt a fű között rengeteg moha és gyom nő ki, amik szintén nagyban hozzájárulnak a termékeny talaj feléléséhez, mely tápanyaghiányhoz vezet. Első lépésként távolítsuk el az avart a gyepről, mivel ezek az értékes napfényt fogják fel, ezáltal erősödhet a mohásodás is. A talajunkat ilyenkor érdemes fellazítani, melyre azért van nagy szükség, mert így rengeteg gyomot eltávolítunk. Ezután vigyünk be plusz tápanyagot, mely ideális esetben érett szarvasmarhatrágya, de lehet komposzt, műtrágya, vagy kifejezetten gyepműtrágya is. A téli hideg, a nedvesség, és a gyenge napfény rossz hatással van a gyepre. November elején kerítsünk sort az év utolsó fűnyírására, de ne vágjuk túl rövidre, mert a hosszabb fűszálak több energiát hasznosítanak az értékes napfényből. Az őszi trágyákra jellemző az alacsony nitrogéntartalom és a magas káliumtartalom. A megnövelt káliummennyiség megerősíti a füvet, és javítja ellenálló képességét a faggyal szemben. Ősszel ne használjunk hagyományos gyeptrágyákat, mivel ezek magas nitrogéntartalma miatt gyorsabban nő a fű, és így érzékenyebbé válik a faggyal szemben.

 

Metszés: Fáinkat évente szükséges megmetszeni, tavasszal vagy ősszel. Az őszi metszés során távolítsuk el a kopasz, száraz, vagy beteg ágakat, esetleg végezzünk ritkítást a lombkoronán, ha az már túl sűrű, vagy gondozatlan hatást kelt – ezáltal több fényt kap a korona belseje is. Lehetőség szerint a metszést mindig elágazásnál végezzük. Ha vastagabb ágakat is vágtunk le, érdemes a sebet sebkezelő pasztával bekenni, mellyel megelőzhetjük a gombás fertőzés megjelenését. Figyelem! A diófákat csak ősszel az őszibarackokat pedig csak tavasszal ajánlott metszeni! A gyümölcsfákat érdemes még ilyenkor gombaölő szerrel is lepermetezni, ami lehet pl.: Bordói lé, Mészkénlé vagy Vektafid R, mint hatékony és kedvező árú szerek. Használat előtt gondosan és figyelmesen olvassák el a használati és adagolási útmutatást!

 

Ültetés: Szabadgyökerű és földlabdás növényeink – melyek lehetnek fák, cserjék – elültetését októberre célszerű időzíteni. Természetesen ez inkább időjárás, mint naptárfüggő. Jó, ha az új beültetéseket még a nagy hideg előtt elvégezzük. Fa ültetésénél vegyük figyelembe a lombkorona és gyökér méretét, érdemes jóval nagyobb gödröt ásni, mint amibe éppen csak beletuszkolhatjuk növényünk gyökerét vagy földlabdáját, ezáltal a gyökérzet könnyebben terjeszkedhet a fellazított talajban. Másrészt az ásás során az esetleges kártevőktől már előre (pl.: cserebogár pajor, lótücsök) sikeresen megszabadíthatjuk növényünket. A siker érdekében alkalmazhatunk még talajfertőtlenítő szereket is (pl.: Force 5G), így elpusztíthatjuk a talajlakó kártevők nagy részét. Ha jót akarunk tenni növényünknek, akkor a fellazított talajba keverjünk érett, komposztált marhatrágyát, így plusz tápanyaghoz juttatjuk, jobban növekszik és erősödik. Frissen ültetett növénynél soha NE alkalmazzunk műtrágyát, mert azok a hajszálgyökereket égetik, így pont a gyökeresedés folyamatát gátoljuk meg. Ha szabad gyökerű növényt ültetünk, érdemes a gyökerek végeit egy kicsit visszametszeni és vízbe áztatni egy órára még a telepítés előtt. Ültetés után növényünket bőségesen locsoljuk meg, majd ezt követően ideális esetben fáknál ismételjük meg ezt hetente 1-2 alkalommal (ez időjárás és hőmérséklet függvénye). Télire jó, ha avarral fedjük le a gyökérzetet, ez bizonyos fokig szigetel, nem fagy be a föld olyan mélységig mintha csupaszon hagynánk, másrészt az avarból hasznos anyagok mosódnak be a talajba az őszi-téli csapadékkal.

 

Virághagymák: Virághagymáinkat szabad földbe ősszel ültessük el, így tavasszal élénk színű virágaik egy kis színt hoznak a téli szürkeség után (pl.: nárcisz, jácint, krókusz, fürtös gyöngyike, tulipán, stb.). Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy szeptember és december között érdemes a hagymákat a földbe helyezni természetesen akkor, mikor a föld nincs befagyva. A hagymákat magasságuk két-háromszorosának megfelelő mélységbe kell ültetni, de általában a virághagymához kapunk ültetési segédletet is, ami tájékoztat a megfelelő ültetési időszakról, ültetési mélységről, a hagymák közötti ideális távolságról és a virágzási időről is, mely hasznos információ számunkra az ágyás kialakításához.

 

Rózsák ültetése: A rózsatelepítés szezonja az ősz, általában az első fagy után szerezhetünk be szabad gyökerű rózsatöveket (konténeres növényeket egész évben). Ültetés előtt gyökerük végeit vagdossuk vissza, ne hagyjunk túl hosszú szálakat, majd áztassuk be a növényt egy órára, hogy vizet szívjanak magukba. Természetesen kicsit nagyobb lyukat ássunk nekik, mint amibe épp belefér a gyökerük, jó ha nagyobb területen van fellazítva a talaj, mert a gyökerek könnyebben beleszaladnak a laza talajba. Keverhetünk a földbe komposztált marhatrágyát, ugyanis a rózsák igen tápanyagigényes növények. Az ültetés során figyeljünk arra, hogy a szemzés ne kerüljön a föld alá, mert így az idővel elrohad, a növényünk pedig elpusztul. Télre majd kúpozzuk fel a tövén a földet, hogy a fagy ne tegyen kárt benne, de tavasszal természetesen majd újra ki kell takarni, pont az előbb felvetett probléma elkerülése végett.

 

Örökzöld növények ültetése:Ezeket a növényeket (boróka, fenyő, ciprus, tuja, stb.) legjobb ilyenkor, szeptemberben telepíteni, így a fagyokig kellőképpen begyökeresednek. Ezen fajtákat földlabdásan vagy konténeresen szerezhetjük be, mivel szabad gyökérrel elég alacsony lenne megmaradásuk esélye. Természetesen nagyobb gödröt ássunk nekik, mint amibe épp elfér, keverjünk a földjükbe érett, komposztált marhatrágyát, ezáltal megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jut a növény. A frissen beültetett örökzöldek talaját az alapos öntözés után javasolt elég vastagon vastag avarral beborítani, hogy a talaj a kemény teleken se fagyjon át a gyökérzónáig. Figyelem! A frissen kiültetett növényeinket ne műtrágyázzuk meg legalább egy évig, mert megégethetik a hajszálgyökereket és a növények pusztulása lesz a következménye!

 

Évelők, bokrok és cserjék, sövények ápolása:Az ősz beálltával a levelek lesárgulnak, lehullnak, az ágaik pedig kicsit lehajlanak, öregedni kezdenek. Ilyenkor célszerű az ágakat kicsit visszavágni, hogy következő évben kompakt lombozatot növesszen, ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy felnyurgult, ritka lombú növény lesz a végeredmény, mely nem lesz mutatós. Másrészt a növények igénylik is ágaik frissítését. Ha viszont fagyérzékenyebb növényből van sövényünk, akkor javasolt inkább a tavaszi metszés. Sövényeinket utoljára ősszel kell visszavágni, és csak annyira, hogy ne keletkezzenek a lombozatban lyukak, mivel ezek a tél során nem nőnek be. A ráhullott leveleket is távolítsuk el a sövényről, mivel az őszi-téli időszakban egyébként is kevesebb napfényhez jut a növény, főleg ha még takarásban is van. Évelő gyógy-, és fűszernövényeink betakarítása, begyűjtése szintén őszi teendőink közé tartozik. Ilyenkor vágjuk vissza növényünket körülbelül az 1/3-re vagy 1/4-re, majd a nagy hideg beállta előtt avarral fedjük le, így tavasszal sokkal jobb esélyekkel indul majd növekedésnek.

 

Ajánlatunkból

14 900 Ft.-

6 290 Ft.-

8 900 Ft.-

13 900 Ft.-

4 400 Ft.-

2 000 Ft.-